Colophon: az ioniai költők és lovasok városa
A mai Değirmendere falu déli részén, a Menderes (İzmir) körzetben, egy dombos hegygerincen fekszenek Kolofón romjai – az Ióniai Tizenkét Város egyik legrégebbi városának romjai. Maga a neve – a görög „csúcs, gerinc” szóból – tükrözi a domborzatot: a város a tengertől távol, egy magas hegygerincen állt, míg a Notion kikötő és a Claros szentély a part felől szolgálták ki. A klasszikus korszakban Kolofón az Iónia legjobb lovasságáról és az életmódjáról volt híres, amelyet a görögök fényűzőnek neveztek: olajbogyó, szőlő, hegyi fenyő, amelyből a vonókhoz és a vitorlákhoz szükséges kolofóniát nyerték. Ma a nagy poliszból csak szerény nyomok maradtak fenn – védőfalak, az akropolisz alapjai és jellegzetes teraszok –, de a hely történelmi jelentősége óriási.
Történelem és eredet
A rendelkezésre álló adatok szerint Kolofón a Kr. e. 2. évezred végén jött létre, és az Ión Szövetség tizenkét városállamának egyik legrégebbi városának számít. A görög telepesek a görög szárazföldről érkeztek ide, és fokozatosan asszimilálták a helyi anatóliai lakosságot. A város hamarosan szilárd helyet foglalt el az ióniai központok között: Efézus és Milétosz mellett követségeket küldött, részt vett az ióniai játékokon és saját flottát tartott fenn.
A Kr. e. 7. században Kolofón a lüdiai terjeszkedés egyik első áldozata lett: Hige király ostrom alá vette a várost, és ettől a pillanattól kezdve lassan hanyatlani kezdett politikai függetlensége. A lüdiaiak után a perzsák érkeztek, majd az athéni tengeri szövetség, végül ismét a perzsák. A Kr. e. 3. században Lisimachos, Nagy Sándor egyik utódja, lerombolta Kolofont, és a lakosság egy részét új fővárosába, a kibővített Efézusba telepítette át. A szomszédos Lebedosztól eltérően Kolofon soha nem tudott talpra állni: azóta a város létezik, de szerepe Efézusé mögé szorul.
Kolofón több kiemelkedő személyiséget adott a világnak. Az ókori hagyomány szerint itt született Xenophanes filozófus, az istenekről alkotott antropomorf elképzelések kritikusaként; itt született Mimnermosz, az elégiás költő, a szerelmi elégiák műfajának egyik alapítója; itt született Antimakhosz, a hellenisztikus filológusok által nagyra becsült költő; és itt született Hermesianax, az olimpiai bajnok birkózó. Később Kolofont Homérosz lehetséges szülőhelyei között emlegették – ez a feltételezés ugyan nem bizonyított, de jól jellemzi a város státuszát.
Építészet és látnivalók
Akropolisz és falak
A város egy hosszúkás dombon terül el a Halesos-völgy felett. A csúcson az akropolisz épületeinek alapjai és a várfalak szakaszai láthatók. A tengerparti ión városokkal ellentétben Kolofón a szárazföld belseje felé orientálódik: falai zárt kerületet alkotnak a domb tetején. A 20. század eleji ásatások (Amerikai Klasszikus Kutatóiskola) részben tisztázták a tervrajzot, azonban a városromok jelentős része még mindig feltáratlan.
Notion – Kolofón kikötője
Néhány kilométerrel délebbre, közvetlenül a parton fekszik Notion – egy tengerparti város, amely Kolofón hivatalos kikötője volt. Lisimakhosz pusztítása után a kolofóniak egy része éppen Notionba költözött, és az hellenisztikus korszakban a két város közötti határ elmosódott. Ma Notion egy önálló, jól megőrzött régészeti lelőhely; megtekintését érdemes Kolofónnal és Clarosszal összekötni.
Érdekes tények és legendák
- A kolofóni gyanta (colophonia resina) – ez a mai napig fennmaradt szó – éppen innen származik. A helyi fenyő gyantáját ősidők óta használták a vonószenészek és a tengerészek; a modern nyelvekben a „kanifol” (rosin) szó a „kolofóni gyantára” vezethető vissza.
- A kolofóni lovasság az archaikus korszakban Ióniában a legjobbnak számított: a „kolofóni hozzáadása” (görögül: ἐπικολοφωνῆσαι) a görögöknél azt jelentette, hogy „döntést hozni” – utalás a kolofóni lovasság szerepére a szövetségesek győzelmeiben.
- A város a hét város közé tartozik, amelyek Homérosz szülőhelyének címére pályáznak – Smyrna, Chios, Kolofón, Ios, Argosz, Athén és Salamis mellett (a „Hét város vitatkozik Homéroszról” változat).
- A „kolofón” szó a könyvnyomtatásban (a könyv végén található, a nyomdát és a dátumot feltüntető felirat) a „csúcs, befejezés” fogalmára vezethető vissza – ugyanarra a görög alapra.
- Miután Lisimachos elpusztította Kolofont, a város a szövetség többi tagjának engedett. A római korban azonban továbbra is lakott maradt; a püspöki szék a közép-bizánci időszakig itt működött.
Hogyan juthat el oda
Kolofón romvárosa Değirmendere falu déli részén található, İzmir tartomány Menderes kerületében, GPS-koordináták: 38.116, 27.142. A legközelebbi repülőtér az İzmir Adnan Menderes (ADB), körülbelül 35 km-re található. Selçuk (Ephesus) és Kolophón között körülbelül 30 km-es út vezet egy festői vidéki úton.
A legkényelmesebb módja a bérelt autó: a régészeti lelőhelyre mutató táblák szerények, és navigáció nélkül nem könnyű megtalálni a bejáratot. A helyi dolmuşok İzmirből és Selçukból indulnak Değirmendere felé, onnan a leletekig 1,5 km-t kell gyalog menni felfelé. Logikus egynapos útvonal: Ephesus → Notion → Claros → Colophon, mind a négy hely 25 km-es körzetben található.
Tippek az utazóknak
Kolofón azoknak ajánlott, akik kedvelik a „csendes” romokat, jegypénztárak, büfék és tömegek nélkül. A dombra vezető emelkedő enyhe, de helyenként az ösvény elvész a fűben – jobb, ha zárt orrú cipőt és hosszú nadrágot viselünk (a fű az átmeneti időszakban száraz és szúrós). Vigyen magával vizet: a legközelebbi kávézó a domb lábánál fekvő faluban található.
A legjobb hónapok április–május és szeptember–október. Nyáron a nyílt hegygerincen nagyon meleg van, árnyék szinte nincs. A domb tetejéről kilátás nyílik a völgyre és a távoli tengerpartra – a fotósok számára különösen látványosak a reggeli és a naplemente előtti órák.
Ne feledje, hogy a város jelentős része még nem került feltárásra: a látogató csak a falak körvonalait, az alapok töredékeit és a régészeti tájat láthatja. A kontextus megértése érdekében érdemes először ellátogatni az İzmir-i Régészeti Múzeumba, ahol Kolofón, Notion és Claros leletét őrzik, és csak utána menni a helyszínre.
